Nagy Sándor, a hódító
Szabolcs megye egyik kis falujában, Fényeslitkén kezdődött el minden. 1980. augusztus 18-án látott napvilágot a kis Sanyika, aki mára már meghódította Magyarország számos színházát. Aki nem tudná, hogy ki is ez a Sanyika, annak most bemutatom. A becses neve Nagy Sándor, foglalkozása színművész, ezen belül is musicalszínész. Fényeslitkén végezte el az általános iskolát, majd a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. Ez mai napig büszkeséggel tölt el, mivel én is abba a gimnáziumba jártam 4 éven keresztül. 2001-ben harmadik próbálkozásra felvették a Színház és Filmművészeti Egyetem operett-musical, későbbi nevén zenés-színész szakra. Sanyi tisztán emlékszik osztályfőnöke, Kerényi Imre első mondatára, amely így szólt: „ …Na jó napot! Tanulják meg egy életre: A SZÍNÉSZ SOHA NEM BETEG…”!!
Képzelem, mekkora szimpátiával fogadták…de ez a kijelentés csak kezdetben hangzott rémisztően, mára evidens minden színész számára.
Érdemes megnézni legalább egy darabot, amelyben szerepel ez a tehetséges fiatalember, hiszen kvalitása magával ragadó és fantasztikus. Egyszerűen nem lehet nem rá figyelni, ha a színpadon van, mert annyira különlegesen éli meg szerepeit, hogy szinte eggyé válik velük. Szemében tűz lobog, az isteni szikra. Az ő esetében elmondhatjuk, hogy a szem a lélek tükre, hiszen a lelke is ilyen színpompás és örök fiatalság hevében izzó. Nincs olyan karakter, amelyet ne tudna eljátszani, hiszen fizikális adottságai megfelelnek minden elvárásnak. Mégis főként ő a hős szerelmes, a macsó, vagy a komikus.
Szerepelt már nagyon sok musicalben. Első fellépéseit a kisvárdai DoktoRock nevezetű amatőr színtársulattal élte meg. Főszerepekben tündökölt folyton. Gyerek voltam még, amikor először láttam őt játszani, s ha a bódulattól éppen nem aludtam el, akkor csillogó szemekkel ültem végig az előadást. Vannak olyan musicalek, amelyekre szívesen emlékszem vissza. Ilyenek például a Vörös Malom és az Anna Karenina. Utóbbi, tudom nem egy gyerek értelmi szintjének megfelelő, de 15 éves koromban, mikor a poros videokazetták közül előbányásztam ezt a felvételt, szerintem körülbelül százszor néztem vissza. Ő volt Alekszej, a megcsalt férj. A Vörös Malomban pedig Malakóda, aki felettébb humoros tetteivel és aranyköpéseivel tarkította az amúgy is sikeresnek mondható előadást. Mostanában még a telefont se tudja felvenni, annyi előadása és felkérése van. A Madách Színház örökös tagja, de feltűnt már a székesfehérvári színházban és egyéb nagy budapesti színpadokon. Hatalmas sikereket aratott a Volt egyszer egy csapatban, a Producerekben, és arat mai napig az alábbi musicalekben: Az Operaház Fantomja, Jézus Krisztus Szupersztár, Spamalot, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Csoportterápia és még sorolhatnám.
Sanyi nem mindennapi bársonyos hangját az Adagio együttesben is megcsillogtatta már, amely 2005 őszén alakult. A férfi trió sokáig olvasztotta a női szíveket, magukénak tudhattak 4 platinalemezt, majd hősünk kilépett a zenekarból. Tavaly karácsonyra már egy szóló lemezzel állt elő, amely azóta is sikereket sikerekre halmoz. Ezekből a dalokból összeállított műsorral jár televíziós műsorokba, haknikra, különböző jótékonysági koncertekre. Az album címe: Szavak. A Vigyázz rám című dalából készült egy videoklip is, amelyet rendszeresen játszott a legnagyobb magyar zenei csatorna.
…és még mindig nem ürült ki a kincsesláda. Sanyi mostanában prózai szerepeket is elvállal. Egy prózai előadást láttam, amelyet a Játékszín színpadán adtak elő, s melynek a címe Jutalomjáték volt. Ebben együtt játszott Hernádi Judittal és Gálvölgyi Jánossal. Mit ne mondjak, frenetikus volt. Aztán jött az Ördöglakat, Sors bolondjai és most az Én, József Attila című előadás 2012-es februári bemutatójára készül.
Hernádi Judittal és Gálvölgyi Jánossal
(Ördöglakat)
Egy fotó a 2008-as naptárból
A színház magával ragadó világából kilépve is azt a benyomást kelti, hogy ő egy teljesen hétköznapi ember, olyan mint mi vagyunk. Nem változott semmit annak ellenére, hogy mindenki imádja, aki csak ismeri, ráadásul a szakmájában igen elismert és tisztelt személy. Nagyképűnek egyáltalán nem nevezném, hiszen alázatos mind a művészet és mind az emberek felé. Ő még mindig csupa játék, csupa érzelem, csupa humor és vidámság. Ő Nagy Sanyi. A mi Nagy Sanyink.
Gyulaháza, 2011. november 25.
Varga Nóra
13.C osztályos hallgató